barátságról szóló versek♥♥


"Veled vagyok, amikor egyedül vagy. Veled vagyok, ha senki nem beszél veled, és nem figyel rád. Veled vagyok, ha rád tör a tériszony. Veled vagyok, amikor félsz. Veled vagyok, amikor kétségek gyötörnek. Veled vagyok, amikor szomorú vagy és sírsz. Veled vagyok, amikor egyedül érzed magad. Veled vagyok akkor is, ha mindenki elhagyott. Veled vagyok, ha bánkódsz. Veled vagyok, amikor beteg vagy és ha fáj valamid. Veled vagyok, amikor sötétség vesz körül. Veled vagyok, amikor megtört vagy. Veled vagyok, amikor önmagad és problémáid elől menekülsz. Veled vagyok, amikor megbotlasz vagy elesel. Veled vagyok és elkaplak téged. Veled vagyok, amikor bántanak és kínoznak. Veled vagyok, megszabadítalak és csillapítom fájdalmaidat. Veled vagyok minden új reggelen. Veled vagyok minden napodon. Veled vagyok, amikor örülsz és szerencsés vagy. Veled vagyok, amikor éjszaka virrasztva kiáltasz hozzám. Veled vagyok, amikor nyugalmat és békét keresel. Veled vagyok, és mindig melletted virrasztok. Veled vagyok minden szükségben."


"A barát egy mosoly, mely bátorít ha félsz.
A barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát a kéz, mely felhúz, ha elestél.
A barát az álom, mit ébren kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van.
A barát gyémántpáncél, óv téged a harcban.
A barát a nevetés, mely felharsan, ha meglát.
A barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol.
A barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng, mely kitáncol a tűzből.
A barát az emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember, s néha tán hibázik, de szeret, s ha nincs veled, érzed, hogy hiányzik.
"


"Egy átlagos barát még sose látott sírni Téged,
az igaz barátnak mindig ott a válla, hogy kisírd magad rajta.
Egy átlagos barát nem tudja szüleid keresztnevét,
az igaz barát még szüleid mobilszámát is tudja.
Egy átlagos barát szuper ajándékkal állít be a szülinapi bulidra,
az igaz barát a segít a buli előkészületeiben és a romeltakarításban.
Egy átlagos barát utálja, ha olyankor hívod, mikor már lefeküdt aludni,
az igaz barát letol, hogy miért hezitáltál felhívni.
Egy átlagos barátnak beszélhetsz a gondjaidról,
az igaz barát segít megoldani őket.
Egy áltagos barát vendégként viselkedik nálatok,
az igaz barát kinyitja a hűtőt és kiszolgálja magát.
Egy átlagos baráttal vége a barátságnak egy nagyobb veszekedés után,
az igaz barát úgy gondolja, addig nem is igazi a barátságotok, amíg igazán össze nem vesztetek egyszer.."


"Mikor messze jársz,
Folyton erre gondolok:
Bár nem vagy itt,
Érzem velem vagy.
Arcod a távolban lebeg,
Emléked soha el nem hagy.
Mikor velem vagy,
Ezt kellene mondanom:
Mosolyoddal erőt adsz,
Szebbé teszed napjaim.
Lelkemnek nyugalmat nyújtasz,
Ha meglátlak, kitárom karjaim.
Válladon helyet hagysz fejemnek,
Bánatban együtt sírsz velem.
Ekkor még ha nem is mondom:
Köszönöm hogy vagy nekem!"


"A magányban, a betegségben, a zűrzavarban a barátság puszta gondolata is lehetővé teszi a túlélést, még ha barátunknak nem is áll hatalmában segíteni bennünket. Elég a tudat, hogy ő létezik. A barátságot nem halványítja el a távolság vagy az idő, a börtön vagy a háború, a szenvedés vagy a súlyos csend. Éppen ezekben a dolgokban gyökeredzik a legmélyebben, és ilyen talajból bontja ki legszebb virágait."


"A Mi barátságunk úgy érzem már nem szavakból áll, elég ha ott vagyunk egymásnak a bajban, és szorosan magadhoz ölelsz ha sírok, és együtt sírsz velem, mikor Neked okod se lenne rá, csak nem bírod mosolyogva nézni h. én szenvedek. S arra akarok berendezkedni, hogy adok Neked. Azt, amire éppen szükséged van. Még akkor is, ha ez Nekem áldozatot jelent. Szívesen hozok áldozatot érted, mert szeretlek."


"Ha úgy érzed, hogy a szakadék szélén állsz, S az élet nem tartogat számodra semmi mást. Ha úgy érzed,hogy számodra nincs boldogság. Akkor se feledd el van egy szó:Barátság. Ha úgy érzed,hogy az élet hozzád mostoha, S számodra semmit nem hozhat a holnap. Ha úgy érzed,hogy téged mindenki elhagy ki szeret, Ne felejtsd el én akkor is ott leszek Veled."


"Álmos reggel ismertelek meg,
akkor még csak nem is sejtettem,
hogy Te leszel a lelkiismeretem.
Örömöm, bánatom, gondolatom,
veled mindig megoszthatom,
segítesz ha baj van.
Mikor első szavaim hozzád intéztem,
nem gondoltam milyen kiváló
a te személyed, nem tudhattam
mekkora a te szíved, s hogy oda beférek.
Most már ismerlek téged,
tudom mit szeretsz és mit utálsz.
Nem kell, hogy kimondd
én már a tekintetedből tudom,
valami nehéz a lelked nyomja.
Nagy kő van rajta
fáj ez neked, csak úgy mint nekem.
Te mindig segítesz, hisz szeretsz,
szeretlek én is téged, segítek hát neked.
Lehet, hogy az élet,
elszakít majd mellőlem,
de a kötelék megmarad
közted s köztem.
Én kezed soha el nem engedem,
hisz Te vagy az én
Majdnem Testvérem."